A Climalife vállalati és webes kommunikációs vezetőjének, Emilie Kugenernek interjúja Florian Willervallal (fejlesztési és alkalmazási felelős) és Marion Lazzarottoval (marketing és üzleti fejlesztés, online termékek).
Hogyan született meg a DNI?
M. L. : Anquetil úr, a Matelex alapítója, aki mindig a hűtőiparban dolgozott, az F-GÁZ I bevezetésekor rájött, hogy nincs valódi megoldás a szivárgások észlelésére, miközben a rendelet a kibocsátások csökkentését követeli meg. Tudva, hogy milyen magas a hűtőrendszerek szivárgási aránya, úgy döntött, hogy támogatja az üzemeltetőknek és tulajdonosoknak a rendszerek környezeti hatásának csökkentéséért tett erőfeszítéseit, és felhasználja a hűtéstechnika terén szerzett tapasztalatait a DNI (Détecteur de Niveau Intelligent – Intelligens szintérzékelő) megalkotásának érdekében. Azóta elterjedésével együtt folyamatosan fejlődik a DNI, és hozzájárul az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának csökkentéséhez.
Hogyan zajlott a fejlesztés?
F. W. : Az első fejlesztések 2008-ban történtek, és a rendszer szabadalmaztatására 2009-ben került sor. Az első DNI-ket 2011-ben telepítették. A fejlesztés azóta folyamatosan tart, főként a csatlakoztathatóság szintjén, hogy biztosítható legyen az összeköttetés a Sentinelle online felhasználói kezelőfelülethez.
2017 októberében a Matelex csatlakozott a Dehon Csoporthoz a nagyobb léptékű fejlesztés támogatása érdekében. Új termelési kapacitások lettek kialakítva a növekvő kereslet kielégítésére Franciaországban és nemzetközi szinten.
Kik voltak az első meggyőzött ügyfelek?
M. L. : A hűtőrendszerek tulajdonosai, mint például a Carrefour vagy az Auchan voltak az első ügyfelek. A hűtőrendszer karbantartásáért felelős telepítő szakemberek szintén a kezdetektől fogva be lettek vonva a folyamatba a helyszíni előkészítés és a DNI telepítésén keresztül, ami lehetővé tette számukra, hogy Gérald Anquetil-lel együttműködve teszteljék az új funkciókat.
Miért olyan termék ez, amely elősegíti az energiahatékonyságot?
F. W. : A DNI kétféle kibocsátásra hat: a közvetlenre a szivárgások csökkentésén keresztül, és a közvetettre az energiafogyasztáson keresztül. Az energia rész tekintetében a DNI két mozgatórugóra hat. Egyrészt a DNI lehetővé teszi, hogy valós időben ismerjük a tartályban rendelkezésre álló folyadék szintjét annak ellenőrzése érdekében, hogy a mennyiségek elegendőek-e, mert ma már tudjuk, hogy egy töltethiányos berendezés több energiát fogyaszt. Másrészről a két energiamodul lehetővé teszi a hűtőberendezés elektromos fogyasztásának csökkentését.
Az energiamodul kiszámítja a valódi COP-t, figyelembe véve a kompresszor(ok), valamint a kondenzátor ventilátorai, vagy akár a közvetett körök szivattyúi által fogyasztott energiát. Lehetővé teszi a logp-h ciklus valós idejű nyomon követését. Ezek az adatok, a Sentinelle interfészen rendelkezésre álló elemző eszközökkel együtt, mint amilyen a kompresszorindítás gyakoriságának mérése, lehetővé teszik a DNI számára, hogy figyelmeztetést adjon az energetikai eltérésekről, valamint azt is, hogy azonosítsa a következetlen adatokat a rendszer beállításainak javítása érdekében.
Végül a lebegő HP modul lehetővé teszi a kondenzációs nyomás külső hőmérséklet függvényében való megváltoztatását a kondenzátor ventilátorai fordulatszámának beállítása érdekében.
A cél a rendszer energiafogyasztásának 15% – 20% közötti csökkentése. Ez a modul feljogosít a CEE díjra (energiamegtakarítási tanúsítvány) is Franciaországban.
Milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben?
M. L. : A Dehon Group általi megvásárlása óta a Matelex fejlesztése azon a szándékon alapul, hogy megfeleljen a piac növekvő igényeinek, a csoport globális jelenlétére támaszkodva. A Dehon csoport esetén ez abban nyilvánul meg, hogy olyan megoldásokat fejlesszen, amelyek segítik a hűtőrendszerek környezeti hatásainak csökkentését. Ez magában foglalja a hűtőközegek helyettesítését, de a szivárgások észlelését és a létesítmények energiagazdálkodását is.
Jelenleg folytatjuk a DNI és a hozzá kapcsolódó modulok fejlesztését, és visszajelzéseket kapunk a tapasztalatokról. A franciaországi szupermarketek egyik fő szereplője például az elmúlt 3 évben a DNI telepítésével 70%-kal csökkentette a szivárgásokat a berendezésparkján. A HFC-rendszerek szivárgásainak felderítése és így a hűtőközeg-megtakarítás mellett egy olyan globális megoldás felé haladunk, amely a rendszerek optimalizálására irányul. Például a CO2 esetében, bár a hűtőközeg költsége alacsonyabb, a valós idejű monitorozás és a riasztások javíthatják a rendszerek teljesítményét, elkerülhetővé tehetik a meghibásodásokat és így minimalizálhatják a működési veszteségek kockázatát, amelyek nagyon költségesek lehetnek.
Néhány szóban mi az előnye a közvetett módszerrel történő szivárgásérzékelésnek a közvetlen módszerhez képest?
F. W. : A közvetett módszer először is lehetővé teszi az 500 t CO2-egyenértéknek megfelelő vagy annál nagyobb mennyiségeket tartalmazó rendszerekre vonatkozó szabályozási kötelezettségek teljesítését (517/2014 számú „F-Gáz” EU rendelet).
Ez a módszer lehetővé teszi a kötelező szivárgásellenőrzések gyakoriságának felére csökkentését is, és tényleges időmegtakarítást jelent, mivel a szivárgások keresése hosszú folyamat. Másrészt, közvetlen érzékelés esetén, egy szivárgás elrejthet egy másikat, amiről így csak vagy a következő ellenőrzéskor, vagy a rendszer leállása miatt lehet tudomást szerezni. A DNI-vel a gyors újraszámítás lehetővé teszi a tájékoztatást egy esetleges második szivárgásról.
Az üzemeltető figyelmeztetésére szolgáló berendezések, mint például a DNI, lehetővé teszik, hogy a beavatkozó szivárgás esetén nagyon gyorsan reagáljon, és információt kapjon a szivárgási arányról, valamint a beavatkozás előírás szerinti határidejéről.
További információk: http://matelex.fr