… az élelmiszeriparnak képesnek kell lennie optimalizálni a hőtechnikai rendszereit, mivel ezeknek jelentős szerepe van a termelőeszközök fenntarthatóságában és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásában.
A Climalife ehhez a témához kapcsolódóan szeretné felhívni az élelmiszeripari szakemberek figyelmét arra a tényre, hogy nem létezik „élelmiszeripari” közvetítőközeg.
A Climalife támogatja a hőtechnikai alkalmazások gyártóit, üzembe helyezőit és szakembereit a berendezéseik és rendszereik tervezésében, kivitelezésében és kezelésében. Alkalmazás-specifikus megoldásokat kínálunk az élelmiszerek gyártási vagy tartósítási eljárásait kiszolgáló közvetítőközegeket is beleértve.
➜ Létezik „élelmiszeripari” közvetítőközeg élelmiszeripari rendszerekhez?
Nem, csak olyan közvetítőközegek léteznek, amelyek nem minősülnek károsnak, és amelyek jóváhagyást kaphatnak a használati melegvíz egy lépcsőben történő előállítására.
Ügyeljen a zavaros meghatározásra! A közvetítőközeg szállítja az energiát (hűtési vagy fűtési) negatív vagy pozitív hőmérsékleteken, valamint véd a fagyás és a korrózió ellen. A glikol (MEG, MPG), vagy 1,3-propándiol, betain stb. alapú közvetítőközegek, amelyek korróziógátló adalékokat is tartalmaznak, a kívánt fagyáspontnak megfelelően vannak hígítva.
Ezek a típusú közvetítőközegek nem élelmiszeripari termékek.
A közvetítőközeget „élelmiszeriparinak” nevezni ennek megfelelően teljesen helytelen, és zavart idéz elő a használati és a fogyasztható termékek között.
➜ Milyen közvetítőközeget használhatok egy élelmiszeripari termék gyártási folyamata során?
Az élelmiszerek gyártási folyamatához a Climalife olyan berendezéseket ajánl, amelyeknek kialakítása elkerülhetővé teszi / megakadályozza a közvetítőközeg élelmiszerbe történő átjutását. Mivel az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni, még ha az élelmiszerek nem is érintkeznek közvetlenül a közvetítőközeggel, veszélyes monoetilén-glikol (MEG) alapú közvetítőközegeket használni az élelmiszeriparban. Ennek élelmiszeripari környezetben súlyos következményei lehetnek.
➜ Mi a teendő abban az esetben, ha közvetítőközeg szivárog az élelmiszerbe ?
A közvetítőközeg kiömlése, illetve az élelmiszerek ezzel történő szennyeződése vagy érintkezése esetén, az élelmiszerek fogyasztásra alkalmatlanná válnak még akkor is ha az adott közvetítőközeg a szabályozás értelmében nem minősül mérgezőnek. Az elővigyázatosság elve alapján a szennyezett élelmiszereket vissza kell vonni a piacról és meg kell semmisíteni, függetlenül a közvetítőközeg jóváhagyásától.
➜ Használható MEG alapú közvetítő közeg az élelmiszeriparban?
Figyelem, az MEG (monoetilénglikol) alapú közvetítő közegek) lenyelés esetén mérgezőek. Lásd a közvetítőközeg biztonsági adatlapját!