Ez nagy kihívás, ha a termelőeszközök hosszú élettartamát szeretnénk biztosítani, és a lehető legkisebbre akarjuk csökkenteni a szénlábnyomunkat.
Emilie Kugener vállalati és webes kommunikációs menedzser interjúja Pierre Emmanuel Danet-val, a Climalife műszaki támogatás vezetőjével.
Az ún. indirekt hűtőrendszerek egyre inkább terjednek, miért jelentenek kedvező megoldást az élelmiszerek gyártási vagy tartósítási folyamataiban?
P-E. D.: A közvetítőközegek megfelelnek az F-Gáz követelményeinek. A szekunder körrel rendelkező rendszer tervezése lehetővé teszi a hűtőközeg töltet csökkentését és gáztömören tartását, valamint a nagyon alacsony környezeti hatású hűtőközegek, mint például az élelmiszeriparban jelen lévő ammónia felhasználását, amelyek megvalósításakor szigorú szabályokat kell betartani.
Létezik minden egyes alkalmazáshoz megfelelő közvetítőközeg? Hogyan kell kiválasztani?
P-E. D.: A közvetítőközeg formulázása során glikolokat (MEG, MPG), 1,3-propándiolt, betaint stb. alkalmaznak bázisként, amelyekhez korróziógátlókat adnak. A közvetítőközeget a kívánt fagyáspontnak megfelelően hígítják. Minden alkalmazásnak megvannak a maga sajátosságai, és a kiválasztás előtt fontos elemezni az összes lehetséges megoldást, ezért a Climalife globális ajánlatot kínál. A közvetítőközeg megválasztása függ a technológiai folyamathoz szükséges hőmérséklettől. A fagylaltgyártás, fagyasztó alagutak, hústermelés, csomagolt élelmiszerek stb. alacsony vagy nagyon alacsony hőmérsékletű közvetítőközegeket igényelhetnek.
Ezen igények kielégítésére fejlesztettük ki a biológiai forrásból származó 1,3-propándiol bázisú Greenway® Neo-t, amely ötvözi a teljesítményt és a fenntartható fejlődést. Kínálatunkban rendelkezésre áll továbbá az acetát és kálium-formiát bázisú Temper is, amely alacsony viszkozitásának köszönhetően nagyon alacsony hőmérsékleten alkalmazható (akár -60°C fagyáspontig). És végül a Friogel® Neo (MPG bázis), amelyet az élelmiszeripar ismert vállalatai gyakran használnak.
A közvetítőközeg tekinthető „élelmiszeriparinak”?
P-E. D.: Az élelmiszeripari termékek gyártási eljárásához olyan rendszert ajánlunk, amellyel elkerülhető a termék közvetítőközeggel történő szennyeződése. Mivel az elővigyázatosság elvét feltétlenül be kell tartani, így még akkor is, ha a folyamat során az élelmiszerek nem kerülhetnek közvetlenül érintkezésbe a közvetítőközeggel, az élelmiszeripari termékek esetén monoetilén-glikol (MEG) bázisú közvetítőközegek használata veszélyes, mert ezek lenyelés esetén ártalmasak. Valójában egyes gyártók úgy vélik, hogy nincs bizonyított veszélye, és a körülbelül 40%-kal olcsóbb MEG-alapú megoldásokat választják, az egyéb, nem káros közvetítőközeg bázisok helyett. Tudjuk azonban, hogy a hőszállító rendszeren észlelhetetlen szivárgások fordulhatnak elő, a korrózióból vagy egyéb okokból kifolyólag, amelyek súlyos következményekkel járnak ebben az ágazatban.
A közvetítőközeg kiáramlása, illetve az élelmiszertermékek azzal való szennyeződése vagy érintkezése esetén, az élelmiszertermék fogyasztásra alkalmatlanná válik, még akkor is, ha az adott termék a szabályozás értelmében nem minősül mérgezőnek. A szennyezett élelmiszerterméket vissza kell vonni a piacról és meg kell semmisíteni, függetlenül a közvetítőközeg jóváhagyásától.
A közvetítőközegek hozzájárulnak a környezeti hatások csökkentéséhez?
P-E. D.: Igen, a közvetítőközeg jellege és tulajdonságai hatással vannak a gyártás hatékonyságára. Ez különösen igaz azokra, amelyek egyszerre alacsony viszkozitásúak és nem fosszilis eredetűek. Csökken a szivattyúk mérete, csökken az energiafogyasztás, javul a rendszer energiahatékonysága.
Például a Greenway® Neo akár -50°C hőmérsékletekig használható, alacsonyabb viszkozitással, mint egy MPG, ami lehetővé teszi a hatékonyság növelését, és kevesebb energiát igényel.
Ezen felül az ISO 14000 tanúsítvánnyal rendelkező
vállalatok számára is ideális a Greenway® Neo növényi alapú közvetítőközeg. Gyártása során az üvegházhatást okozó gáz kibocsátása 42%-kal kevesebb, mint az MPG esetében, és a felhasznált energia is 28%-kal alacsonyabb.
És a hűtőközegek esetében van minden egyes alkalmazáshoz megfelelő közvetítőközeg? Hogyan lehet helyesen választani?
P-E. D.: Különböző típusú molekulák állnak rendelkezésre a piacon. Nincs egyetlen olyan megoldás, amely lefedi az élelmiszer-előállítás és -konzerválás összes igényét. Egy új hűtőrendszer tervezésekor azonban a hűtőközeget úgy kell kiválasztani, hogy figyelembe vegye a műszaki, gazdasági és környezeti paramétereket a hideg előállítási követelményeinek megfelelően. A zárt rendszerek lehetővé teszik a környezeti hatások csökkentését.
A legmegfelelőbb közvetítőközeg kiválasztásakor több szempontot kell figyelembe venni, különös tekintettel a következőkre:
-
- a hűtőközeg GWP értéke,
- a hűtőteljesítmény,
- az energiahatékonyság,
- a kiválasztott közeg beüzemelése,
- a biztonság,
- a befektetés megtérülése
Tudna mondani néhány példát a hűtőközegekre és az alkalmazásokra?
P-E. D.: Természetesen. A Solstice® N40 (R-448A) alternatív megoldást kínál az élelmiszeriparban széles körben elterjedt R-404A/R-507A hűtőközeget alkalmazó meglévő berendezések számára. Az 1387-es GWP értékével alkalmazható normál- és mélyhűtőberendezésekhez, hűtőházakhoz, fagyasztáshoz, előkészítő munkahelyekhez, és fagyasztott termékek tartósítása esetén.
Új normál- és mélyhűtési rendszerek esetén a következőt ajánljuk Solstice® L40X (R-455A) amely a piac legalacsonyabb GWP értékű (<150) megoldása. Ez a hűtőközeg jobb teljesítmény tényezővel (COP) rendelkezik. Az ágazat számos tanulmánya kimutatta, hogy ez a hűtőközeg legalább 6%-os hatékonyságnövekedést eredményez mélyhűtési alkalmazások esetén. Biztonsági szempontból az A2L osztályú R-455A szinte nem gyúlékony. Gyúlékonysági tartománya mindössze 1,1%, és nem mérgező, ami jelentős előny az élelmiszeripari alkalmazásokban gyakran használt B2L besorolású ammóniához viszonyítva.
Végül: az új hűtő- és légkondicionáló alkalmazásokban az R-134a helyettesítése esetén a Solstice® ze (R-1234ze) egy rendkívül alacsony GWP értékkel (<1) rendelkező HFO.
Kedvező teljesítményt kínál alacsony környezeti hatás mellett. Az R-1234ze által lefedett hőmérsékleti tartomány sokkal szélesebb, mint az R-134a hőmérsékleti tartománya (-20°C-tól +110°C-ig terjedő spektrumot fed le), ami lehetővé teszi új alkalmazások mérlegelését az élelmiszeripar területén, úgy mint a zöldségek forrázása a víz 85°C fölé melegítésével.
Összefoglalva, milyen megoldásokat javasol az élelmiszeripari létesítmények energiahatékonyságának optimalizálására?
P-E. D.: Tisztán energetikai szempontból a direkt elpárolgású rendszerek a leghatékonyabbak, amelyek a tömítettség és az energiafelhasználás ellenőrzésére szolgáló hatékony rendszerrel vannak felszerelve. A hűtőközeget a volumetrikus hűtőteljesítmény, az üzemi körülmények, a környezeti feltételek, a termelés vagy a tárolás alapján kell kiválasztani. Az üzemi nyomást is figyelembe kell venni (az alacsonyabb nyomás alacsonyabb fogyasztással jár és alacsonyabb szivárgási kockázatot eredményez). Ebből a szempontból a HFO bázisú keverékek figyelemre méltóak.
Az indirekt rendszerek viszont több energiát fogyasztanak a közbenső hőcserével és a szivattyúk fogyasztásával járó veszteségek miatt. Ezért fontos a legjobb termikus kapacitású és a legalacsonyabb viszkozitású közvetítőközeget választani. És ugyanúgy, mint a hűtőközegek esetén, a közvetítőközegek esetén is figyelembe kell venni az anyagok biztonsági/toxicitási aspektusát, a rendeletekkel és a végrehajtási ajánlásokkal összhangban.
Találja meg esettanulmányainkat a weboldalunkon!
A Greenway® Neo közvetítőközeg energiamegtakarítást eredményez: demonstráció a Comerándalus-nál.
A Greenway® Neo közvetítőközegnek köszönhetően a Danone csökkenti a szénlábnyomát.