Meg tudná röviden magyarázni, hogy miért fejlesztettek ki ökológiai közvetítőközegeket?
G.A.: Folyamatosan figyeljük a technológiai újdonságokat, valamint tanulmányozzuk a kapcsolódószakirodalmat és publikációkat annak érdekében, hogy folyamatosan képben legyünk. A Dehon Group tevékenységei közötti szinergia és a gyakorlati alkalmazás során gyűjtött információk segítségével azon dolgoztunk, hogy elszakadjunk a közvetítőközegek hagyományos bázisát képező kőolajszármazékoktól.
Ezen a téren az első előrelépés közel 15 évvel ezelőtt történt a betain nyersanyag kapcsán a Thermera -15°C és -35°C közvetítőközeg Észak-Európában történő forgalomba hozatalával, ahol a környezettudatos szemlélet abban az időben elterjedtebb volt más régiókhoz képest. A Thermera megfelel a hűtés és a klímatizálás hagyományos alkalmazási területei igényeinek, ugyanakkor nem tudtuk kiterjeszteni a termék alkalmazási területét annak érdekében, hogy az egyre növekvő piaci igényeknek megfeleljünk. Épp ezért tovább folytattuk a kutatásokat, és a bio-alapú 1,3-propándiol bázisú formulánk megalkotásával létrehoztunk egy olyan növényi alapú nyersanyagot, ami megfelel a kívánalmainknak.
Miért fordulnak a vállalkozások egyre inkább az említett új közvetítőközegek használatához az ipari hűtési folyamataik során?
G.A.: Az ökológiai termékek vonzerejének három fő tényezője van: a környezeti helyzet, a társadalmi-gazdasági közeg, valamint az utóbbi években elfogadott szabványok és jogszabályok.
Ezt kifejtené részletesebben?
G.A.: A szabályozás szigorítása az ipari vállalatokat arra ösztönözte, hogy szervezetük számára fenntartható fejlődési stratégiát határozzanak meg. A hűtésipart a Montreali és a Kiotói Jegyzőkönyvek aláírását követően elfogadott, a hűtőközegek használatáról szóló egymást követő irányelvek is megrendítették. A cégek egyre inkább olyan közvetett hűtési rendszereket kezdtek alkalmazni, amelyek a gépházba száműzték a hűtőberendezést és közvetítőközegek révén adták át az elért hűtőteljesítményüket azokra a hűtőpontokra, ahol erre szükség volt. Ez a megoldás számtalan előnnyel járt: – hűtőközeg töltet csökkentése – alacsonyabb szivárgásveszély és alacsonyabb közvetlen hatás a környezetre – a hűtőközeg választék kiszélesítése és veszélyes (mérgező vagy gyúlékony) hűtőközegek használata esetén nagyobb fokú biztonság – egyszerűbb a működés szabályozása és berendezés átalakítása.
A fentiekkel párhuzamosan a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek segítenek a szervezeteknek a proaktív szemlélet meghonosításában a környezeti kérdések kezelését (ISO 14000) és az energiagazdálkodást illetően (ISO 50001).
Az ökológiai közvetítőközegek más területek számára is ígéretesek lehetnek?
G.A.: Ahogy az interjú elején is említettem, a növényi alapú, 1,3-propándiol bázisú formulánk lehetővé tette számunkra az ökológiai közvetítőközeg termékünk alkalmazási területének kiszélesítését, megnyitva az utat egyéb, addig elérhetetlen ipari alkalmazások előtt. A hűtőipar számára egy alacsony viszkozitású, nem mérgező, -55°C-on használható közvetítőközeg nagyobb energiahatékonyságot jelent, továbbá vonzó megoldás különösen az ipari és élelmiszeripari folyamatok számára. További kutatásokat folytattunk annak érdekében, hogy megoldjuk a napenergiás berendezéseket gyártó cégek problémáját: magas hőmérsékleten (200°Cig) is stabil közvetítőközeg, amely megóvja a berendezést a fagykárok ellen és megakadályozza a korróziót.
Továbbá azáltal, hogy a francia egészségügyi minisztérium (ANSES) által jóváhagyott, növényi alapú, szerves korróziógátló inhibitorokkal rendelkező, antibanteriális közvetítőközeget kínálunk, mely egy lépcsőben alkalmas használati melegvíz előállítására, a környezetbarát, energiahatékony folyamatokra való áttérés élvonalába tartozunk.
Gérard Abidh
a Climalife K & F Managere