Interjú Fabien Marée-vel, a Climalife fejlesztési és alkalmazási műszaki támogatási részlegének habosító anyag szakértőjével.
A fenntartható fejlődéssel összefüggésben milyen kihívások merülnek fel a szigeteléssel kapcsolatban?
F. M.: Az energia létfontosságú a globális gazdaság számára. Bár az energiahatékonysági szabványok az életminőség és a környezetvédelem érdekében fejlődnek, a rossz szigetelés miatt még mindig jelentős mennyiségű energia vész el. A szigetelés megőrzi a hűtőszekrény, a légkondicionáló és sok más készülék által termelt energiát. Korlátozza a hőátadást a külső és a belső tér között. A jó szigeteléshez ezért nagy hőellenállás és a lehető legalacsonyabb Lambda (hővezető képesség) szükséges.
R = hőellenállás (a hőszigetelés hideg- és hő-
tartó képessége)
e = vastagság,
λ = hővezető képesség
A piacon többféle szigetelőanyag elérhető, köztük olyan szintetikus szigetelőanyagok, mint a poliuretán és a polisztirol habok. A jó hőtechnikai teljesítményhez elengedhetetlen a megfelelő habosító anyagok kiválasztása.
Elmagyarázná nekünk, hogy miért?
F. M.: A habosítószerek alapvető összetevői a szigetelőhabok gyártásának. Évtizedek óta a szigetelőpanelek többsége telített szénhidrogénekből, például n-pentánból, ciklopentánból vagy izopentánból készül, amelyek lambda értéke 12 és 15 mW/mK között van, és áruk meglehetősen kedvező.
Az új HFO (hidrofluoroolefin) molekulák megjelenése lehetővé teszi, hogy tovább lépjünk, és nem gyúlékony, jobb hővezető képességű habosítószereket kínáljunk. Ezek a molekulák előnye, hogy a szénhidrogénekhez hasonlóan rendkívül alacsony GWP-értékkel rendelkeznek. A HFO 1336mzz például 20 °C-on 10,4 mW/mK Lambda-értékkel rendelkezik, míg a HCFO 1233zd 20 °C-on 10,2 mW/mK-val. Ez utóbbi nemcsak hővezető képessége tekintetében jelent előnyt. Ezenkívül kompatibilis a rozsdamentes acél, a réz, a sárgaréz, az alumínium és más, a poliuretán berendezésekben és tárolóeszközökben gyakran használt fémekkel.
Konkrétan, a lehető legalacsonyabb Lambda értékű habosítószereket kell előnyben részesíteni az energiahatékonyság javítása és a hőveszteség elkerülése érdekében. Használhatatlan energiát (meleget vagy hideget) termelni felesleges és költséges.
Tekintettel a jelenlegi és a jövőben fenyegető energiaválságra, elképzelhető, hogy a poliuretánhab-piac szereplői érdekeltek ezekben az új HFO-megoldásokban?
F. M.: Véleményem szerint ezeknek az új molekuláknak két fő előnye van. Az első, mint már említettem, hogy lehetővé teszik a hatékonyabb szigetelőpanelek gyártását és nagyobb hasznos térfogatot biztosítanak hűtőkamrákban, hűtőszekrényekben, de épületek szigetelésében is, mivel a hab vastagsága csökken.
A második előny, hogy megfelelnek a 2023. január 1-jén hatályba lépő új szabályozásnak. Az F-gázokról szóló második rendelet értelmében ugyanis Európában tilos lesz a fluorozott üvegházhatású gázok, a HFC-k használata, ha GWP-értékük meghaladja a 150-et. A HFO-k tehát alternatív megoldást jelentenek a számos alkalmazásban használt HFC-k helyettesítésére. Az építőiparban például a HFC 365mfc / 227ea (93/7) keverék, amely az egyik leggyakrabban használt termék a poliuretán habszivattyúzáshoz, helyettesíthető a HCFO 1233zd vagy a HFO 1336mzz termékekkel.
Ezenkívül megállapítható, hogy egyes háztartási készülékgyártók már átálltak ezekre az új molekulákra. Ez különösen igaz a hűtőszekrénygyártókra, akik a ciklopentánt a HCFO 1233zd molekulával helyettesítették annak alacsonyabb Lambda-értékének köszönhetően, ami emellett lehetővé teszi számukra a hűtőszekrény hasznos térfogatának növelését.
A szigetelés nem elhanyagolandó tényező, szükséges, hogy mindannyian – gyártók, szerelők, végfelhasználók – tisztában legyünk a szénlábnyom csökkentésének fontosságával, valamint a bolygónk védelme érdekében végrehajtandó fejlesztésekkel.
Fabien Marée, Climalife