… az élelmiszeriparnak képesnek kell lennie optimalizálni a hőtechnikai rendszereit, mivel ezeknek jelentős szerepe van a termelőeszközök fenntarthatóságában és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásában. A Climalife ehhez a témához kapcsolódóan szeretné felhívni az élelmiszeripari szakemberek figyelmét arra a tényre, hogy nem létezik „élelmiszeripari” közvetítőközeg.
A Climalife támogatja a hőtechnikai alkalmazások gyártóit, 
üzembe helyezőit és szakembereit a berendezéseik és rendszereik tervezésében, kivitelezésében és kezelésében. Alkalmazás-specifikus megoldásokat kínálunk az élelmiszerek gyártási vagy tartósítási eljárásait kiszolgáló közvetítőközegeket is beleértve.
Létezik „élelmiszeripari” közvetítőközeg élelmiszeripari rendszerekhez?
Nem, csak olyan közvetítőközegek léteznek,
Például a növényi eredetűú 1,3 propándiol bázisú Greenway® Neo N, valamint az MPG-alapú közvetítőközegek (Friogel® Neo, Neutraguard Neo és Solufluid®) az ANSES (korábban AFSSA) véleményével összhangban a Direction Générale de la Santé által engedélyezett közvetítőközegek a használati meleg víz egy lépcsőben történő előállításához (a Greenway Neo N esetében legfeljebb 70 térfogatszázalékos, a Friogel Neo és a Neutraguard Neo esetében legfeljebb 60 térfogatszázalékos koncentrációig).
Ügyeljen a zavaros meghatározásra! A közvetítőközeg szállítja az energiát (hűtési vagy fűtési) negatív vagy pozitív hőmérsékleteken, valamint véd a fagyás és a korrózió ellen. A glikol (MEG, MPG), vagy 1,3-propándiol, betain stb. alapú közvetítőközegek, amelyek korróziógátló adalékokat is tartalmaznak, a kívánt fagyáspontnak megfelelően vannak hígítva.
Ezek a típusú közvetítőközegek nem élelmiszeripari termékek.
A közvetítőközeget „élelmiszeriparinak” nevezni ennek megfelelően teljesen helytelen, és zavart idéz elő a használati és a fogyasztható termékek között.
Milyen közvetítőközeget használhatok egy élelmiszeripari termék gyártási folyamata során?
Az élelmiszerek gyártási folyamatához a Climalife olyan berendezéseket ajánl, amelyeknek kialakítása elkerülhetővé teszi / megakadályozza a közvetítőközeg élelmiszerbe történő átjutását. Mivel az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni, még ha az élelmiszerek nem is érintkeznek közvetlenül a közvetítőközeggel, veszélyes monoetilén-glikol (MEG) alapú közvetítőközegeket használni az élelmiszeriparban. Ennek élelmiszeripari környezetben súlyos következményei lehetnek.
Mi a teendő abban az esetben, ha közvetítőközeg szivárog az élelmiszerbe?
A közvetítőközeg kiömlése, illetve az élelmiszerek ezzel történő szennyeződése vagy érintkezése esetén, az élelmiszerek fogyasztásra alkalmatlanná válnakmég akkor is ha az adott közvetítőközeg a szabályozás értelmében nem minősül mérgezőnek. Az elővigyázatosság elve alapján a szennyezett élelmiszereket vissza kell vonni a piacról és meg kell semmisíteni, függetlenül a közvetítőközeg jóváhagyásától.
Használható MEG alapú közvetítő közeg az élelmiszeriparban?
Figyelem, az MEG (monoetilénglikol) alapú közvetítő közegek) lenyelés esetén mérgezőek! Lásd a közvetítőközeg biztonsági adatlapját!