Interjú Christophe Rupp-Dahlemmel, az Agrárerőforrás-ipar (IAR) divízió elnökével és a Roquette csoport társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójával.
A kollektív tudatosság arra ösztönzi az iparágakat, hogy elkötelezzék magukat az ökológiai átmenet mellett: a biomasszától a biogazdaságig, a zöld növekedés a jövő kihívását jelenti a világ számára. Úgy tűnik, hogy az energiapolitikák középpontjában a szén-dioxid-mentesítés globális célkitűzéssé vált.
A petrolkémiai összetevőjű termékek helyettesítése megújuló erőforrásokkal: a tendenciát a gazdaság továbbra is korlátozhatja.
Az IAR a francia biogazdaság egyik kiemelkedő szereplője, 450 tagja között olyan, a biomassza előállításában és feldolgozásában világelső szereplők is vannak, mint például a Roquette, a növényi fehérjekutatás úttörője.
Az IAR-klaszter küldetése, amelyben Christophe Rupp-Dahlem már több mint 10 éve részt vesz, hogy támogassa a szereplőket biogazdasági célú innovációs projektjeikben. A pólus elnöke a biogazdaságot úgy határozza meg, mint a biomassza előállítására, valamint annak élelmiszer termékekké, ipari termékekké és energiává történő átalakítására irányuló tevékenységek összességét.
A szántóföldtől a fogyasztókig a mezőgazdasági anyagok átalakítása számos megoldást kínál az ipar számára a mindennapi alkal-mazásokban. Bár a növényi alapú kémia már jóval az olaj felfedezése előtt létezett, most tűnik úgy, hogy fokozatosan kezdi visszanyerni a helyét az iparban annak érdekében, hogy megfeleljen az éghajlati kihívásoknak.
Napjainkban egyre több vállalat indul el azon közös cél felé, hogy bio forrásból származó molekulák használatával csökkentse szénlábnyomát, de az ártényező még mindig fékezi fejlődésüket.
Az európai biogazdaságban érintett 17,5 millió ember között az agrárélelmiszer-piac önmagában a volumen 50%-át teszi ki.
Más ágazatokban, mint például a kozmetikai vagy a gyógyszeripar, szintén a biomasszából kiindulva fejlődnek, elsősorban az ellentmondásos összetevők helyettesítésével vagy új tulajdonságokat kínáló megkülönböztető termékekkel.
A megújuló erőforrásokat alkalmazó vegyipar 20%-os célkitűzését még nem sikerült elérni, de ez a tendencia meglehetősen optimista, különösen azon piacokon, ahol az új alkalmazások fejlődnek, főként a festékek, lakkok stb. esetében, míg a bioalapú termékeknek ezzel párhuzamosan kedvez a környezeti hatást szabályozó rendeletek bevezetése.
A technológiai közegek gyártójaként, valamint az IAR aktív tagjaként a Climalife úttörő szerepet játszott a bioforrásból származó molekulák kutatásában: a betaintól kezdve a növények fermentációjáig bezárólag, a készítményeinek előállítása során a Climalife ma már növekvő érdeklődést tapasztal az ügyfelei részéről a niche termékei iránt.
Szén-dioxid-mentesség: a növekedés és a teljesítmény hajtóereje az ipar számára?
A fosszilis erőforrások szűkössége miatt a biomassza felhasználása lehetővé teszi nemcsak ezek elkerülését, hanem teljesítménynövelő tényezőként is tekinthetik az ipari szereplők.
Az energiahatékonyság, a költségek ellenőrzése, a termékek diverzifikálása és a körforgásos gazdaság fejlesztése hatékony módjai a versenyképesség elérésének.
Az ipari biotechnológiák kutatásának intenzívebbé válásával a jóval kevesebb energiát fogyasztó, ezért az életciklus szempontjából kedvezőbb folyamatok elősegítik a jövőre való felkészülést abban az időszakban, amikor számos vállalat a nulla szén-dioxid-kibocsátás útjára lép.
Az innovációba való befektetés a jövő molekuláira való felkészülés érdekében, valamint a közös munka az érdekelt piacok meggyőzése érdekében kulcsfontosságú a biotermékek jövője szempontjából.
Továbbra is vannak lehetőségek az innovatív termékekben, amelyek ma kedvezőbb szén-dioxid lábnyommal rendelkeznek, mint a piacon lévő kőolajalapú termékek. A bioalapú fejlődés továbbra is egyértelműen összefügg az olaj árával, a jövőben meg kell találni a befektetési költségek és környezeti hatás közötti megfelelő arányokat.
„A holnap kihívása az iparágak számára az, hogyan érjék el a szén-dioxid-mentességet úgy, hogy az elfogyasztott energiafelhasználás során, valamint a végrehajtott átalakítási folyamatokkal megpróbálják korlátozni a CO2 kibocsátást.” teszi hozzá végül Christophe Rupp-Dahlem.