Miközben a digitális fogyasztás már több évtizede növekszik, a mesterséges intelligencia, a közösségi hálózatok és a digitális technológiához hozzáférő emberek száma a feltörekvő országokban exponenciálisan növeli az igényeket.
Az adatközpont lehet egy vállalat belső központja, biztosíthat megosztott tárhelyet, fogadhat felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat vagy lehet intenzív számítóközpont.
Az adattárolás azonban helyet foglal, vizet és energiát fogyaszt a gépek működtetéséhez és hűtéséhez, valamint biztonságot és megbízhatóságot kell nyújtania – gondoljunk csak a szélsőséges hőmérsékletekre, amelyeket a gépek elérhetnek.
Ezek az eszközök ma az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának* 3-4%-át teszik ki, és 2040-re elérhetik a 14%-ot, miközben a világ villamosenergia-termelésének 3%-át használják fel, ami pedig 2030-ra 10%-ra emelkedik. Az energia tehát az adatközpontok működési költségeinek akár 75%-át is kiteheti**. Az adatközpontok építésére már most is vonatkoznak előírások és szabványok, mint például az EN 50600 és az ISO 50001, amelyekre az energiahatékonyságról szóló európai irányelv is hivatkozik.
Az Európai Bizottság „Európa digitális jövőjének alakítása” című dokumentuma kifejezetten kimondja, hogy az adatközpontoknak 2030-ra szén-dioxid-semlegesnek kell lenniük.
Ahhoz, hogy az adatközpontok környezetbarátabbá váljanak, először is optimalizálnunk kell az energiahatékonyságot, már a tervezési szakasztól kezdve.
Ha figyelembe vesszük, hogy a légkondicionálás és hűtés az adatközpontok energiafogyasztásának 40-50%-át teszi ki, az ezen a területen megvalósuló fejlesztés az egyik legfontosabb terület. A hatás csökkenthető a helyi energiarendszerekbe való integrálással, megújuló energiaforrásokkal való ellátással, például szélturbinák közelében történő elhelyezéssel, vagy a hő visszanyerésével és távfűtési rendszerekbe való betáplálással. Ezt a környezettudatossági célkitűzést szem előtt tartva az adatközpontoknak már a projekt kezdetétől fogva be kell építeniük a környezettudatos tervezést, energiahatékonyabbá kell válniuk, és optimalizálniuk kell a hűtőrendszereket.
A mai napig különböző hűtési technológiák léteznek, amelyeket hagyományos hűtésként, merítéses hűtésként és chipen belüli hűtésként ismerünk.
Kétféle hagyományos hűtőrendszer létezik. A CRAC (ventilált légkondicionáló kör), amely különösen hasznos a természetesen hideg országokban, és ventilátorok segítségével kívülről hideg levegőt juttat be, valamint a CRAH, amely hűtött vizes folyadékhűtőt használ.
A hagyományos hűtésben olyan újítások lehetségesek, mint a maradékhő felhasználása. Erre a célra a Johnson Controls nemrégiben jelentette be egy R-1234ze centrifugális hűtőberendezés bevezetését.
Az energiahatékonyság javításának egy másik módja a növényi eredetű közvetítőközegek, például a Greenway ® Neo N használata, amelynek előállítása kevesebb energiát fogyaszt, mint a fosszilis alapú termékeké. Ez a közvetítőközeg napkollektorokkal vagy geotermikus berendezésekkel kombinálva zöldáram előállítását segíti elő.
A merítéses hűtés során a szervereket a Dehon csoport által forgalmazott Novec folyadékkal töltött fürdőbe merítik. A felhasználók a digitális technológia felelősségteljesebb mindennapi használatával is hozzájárulhatnak a környezeti hatások csökkentéséhez, amint arra az AGIT (Alliance Green IT) kiadványaiban rámutat. Tudta például, hogy a 4G több energiát fogyaszt, mint a WiFi?
Kétségtelen, hogy a az adatközpontok előtt álló energetikai kihívások ösztönözni fogják az innovációt, és a piac szereplőinek átrendeződéséhez vezetnek.
* Shift projekt RIPORT
** AGIT- Adatközpont KPI-k
Tudta?
A Climalife közvetítőközegek tartályautós kiszállítását is kínálja.
Ezek a megoldások a Climalife-nál érhetők el:
Lépjen kapcsolatba velünk, hogy többet tudjon meg!